SZERKEZETEK ÉPÍTÉSI ÉS LEADÁSI SZABÁLYAI

RECCS Tésztahíd-építő Világbajnokság

Szabályzat

Verziószám: 2.0
Érvényesség kezdete: 2022. 02. 22.

1. A Világbajnokságon részt vevő versenyzőkre vonatkozó szabályok

1.1. A Világbajnokságon egyetemi csapatok vehetnek részt, a csapat tagjai Alap (BSc) vagy Mesterképzésben (MSc) aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók lehetnek. A jogviszony fennállását magyar csapat esetén magyar nyelven, külföldi csapat esetében pedig angol nyelven kiállított, az oktatási intézmény által hitelesített jogviszony igazolással kell igazolni.

1.2. A résztvevő csapatot 1 fő felkészítő tanár kísérheti, de a felkészítő tanár aktívan nem vehet részt a leadandó szerkezet építésében.

2. Szerkezetek építési és leadási szabályai

2.1. Híd

2.1.1. Anyag

  • száraztészta: kereskedelmi forgalomban lévő, vagy kizárólag lisztből és tojásból házilag előállított száraztészta
  • ragasztó: tetszőleges ragasztó, de csak kötőelemként használható (pl. nem lehet a tésztaelem teljes hosszán végig folyatni, a párhuzamos szálakat tilos hosszában egymáshoz ragasztani)
  • terhelőelem: 100x50x10 mm-es lemez, közepén 9 mm átmérőjű furattal, melyben 8 mm- es szemes csavart faipari alátéten keresztül egy csavaranya (M8) rögzít. A terhelőelemet semmilyen módon nem lehet megváltoztatni, módosítani (pl. megfúrni), csak a száraztészta bekötési pontjain ragasztani. A terhelőelemet a híd közepén, az út alatt kell elhelyezni.

1. ábra A terhelőelem méretei

2.1.2. Méretek

  • a legmagasabb és legalacsonyabb pont közötti távolság nem haladhatja meg a 600 mm-t
  • a legalacsonyabb pont nem lehet 100 mm-nél alacsonyabban a feltámasztási pontoktól
  • a két feltámasztási pont távolsága 1000 mm, így a hídnak ennél hosszabbnak kell lennie, de nem lehet hosszabb 1300 mm-nél, és nem lehet szélesebb 130 mm-nél
  • a híd teljes tömege (a terhelőelemmel, csavarral, csavaranyával, alátéttel együtt) legfeljebb 1000 g lehet

2. ábra A híd méretei és a terhelpelem helye

2.1.3. Út

  • a hídon lennie kell egy folytonos, 50 mm széles tésztából készült útfelületnek, a híd teljes hosszában
  • az útfelületen nem lehetnek hosszanti hézagok
  • az út a híd feltámasztási pontjaitól magasságban legfeljebb 50 mm-rel térhet el
  • egy 50×50 mm2 keresztmetszetű, 100 mm hosszú hasábot akadálymentesen lehessen végigtolni az útfelületen

3. ábra Az út elhelyezkedése a hídon

2.1.4. A híd átvétele

  • a híd súlyának lemérése
  • a befoglaló méretek ellenőrzése
  • ragasztások szemrevételezése
  • az útfunkció működésének ellenőrzése (a híd készítője egy rúd végére rögzített, 50×50 mm2 keresztmetszetű testet a híd mindkét oldaláról a középpontig betol)
  • ha bármely feltétel nem teljesül, a híd nem vehet részt a versenyen
  • a hidakat törés után a versenybizottság megvizsgálja, a szerkezet belsejében fellelhető szabálytalanságok kiszűrése érdekében
  • a szerkezeteket csavarral, anyával és alátéttel együtt kell lemérni, az átvételt követően a szerkezeten már semmilyen módosítást nem lehet végrehajtani.
  • a hidat nem szabad utólag lefújni semmilyen anyaggal (impregnáló anyag, lakk, stb.)

2.1.5. Terhelés

  • a feltámasztást csak függőleges terhelésre lehet igénybe venni, vízszintesre nem
  • a híd terhelése középen, függőleges erővel történik
  • a terhelő erő folyamatosan nő addig, amíg a híd el nem törik
  • a terhelés során a terhelőelem függőleges elmozdulásának sebessége 50 mm/perc

4. ábra A támasztékok megfelelő használata

2.2. Tartó

2.2.1. Anyag

  • száraztészta: kereskedelmi forgalomban lévő, vagy kizárólag lisztből és tojásból házilag előállított száraztészta
  • ragasztó: tetszőleges ragasztó, de csak kötőelemként használható (pl. nem lehet a tésztaelem teljes hosszán végig folyatni, a párhuzamos szálakat tilos hosszában egymáshoz ragasztani)
  • terhelőelem: 100x50x10 mm-es lemez, közepén 9 mm átmérőjű furattal, melyben 8 mm- es szemes csavart faipari alátéten keresztül egy csavaranya (M8) rögzít. A terhelőelemet semmilyen módon nem lehet megváltoztatni, módosítani (pl. megfúrni), csak a száraztészta bekötési pontjain ragasztani.

5. ábra A terhelőelem méretei

2.2.2. Méretek

  • a legmagasabb és legalacsonyabb pont közötti távolság nem haladhatja meg a 600 mm-t
  • a legalacsonyabb pont nem lehet 100 mm-nél alacsonyabban a feltámasztási pontoktól
  • a két feltámasztási pont távolsága 1000 mm, így a tartónak ennél hosszabbnak kell lennie, de nem lehet hosszabb 1300 mm-nél, és nem lehet szélesebb 130 mm-nél
  • a tartó teljes tömege (a terhelőelemmel, csavarral, csavaranyával, alátéttel együtt) legfeljebb 1000 g lehet

6. ábra A tartó méretei és a terhelőelem helye

2.2.3. A tartó átvétele

  • a tartó súlyának lemérése
  • a befoglaló méretek ellenőrzése
  • ragasztások szemrevételezése
  • ha bármely feltétel nem teljesül, a tartó nem vehet részt a versenyen
  • a tartókat törés után a versenybizottság megvizsgálja, a szerkezet belsejében fellelhető szabálytalanságok kiszűrése érdekében
  • a szerkezeteket csavarral, anyával és alátéttel együtt kell lemérni, az átvételt követően a szerkezeten már semmilyen módosítást nem lehet végrehajtani.
  • a tartót nem szabad utólag lefújni semmilyen anyaggal (impregnáló anyag, lakk, stb.)

2.2.4. Terhelés

  • a feltámasztást csak függőleges terhelésre lehet igénybe venni, vízszintesre nem
  • a tartó terhelése középen, függőleges erővel történik
  • a terhelő erő folyamatosan nő addig, amíg a tartó el nem törik
  • a terhelés során a terhelőelem függőleges elmozdulásának sebessége 50 mm/perc

7. ábra A támasztékok megfelelő haszálata